A vagyonvédelmi társaságok egy része illegálisan alkalmazza a vagyonőröket, bonyolult számlázási trükkökkel fizeti embereit. A nemrég alakult Vagyonvédelmi Dolgozók Országos Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordul amiatt, hogy a szakmai kamara kötelező tagságot ír elő a vagyonőröknek, aki pedig nem fizet, kizárja soraiból. Jelenleg Magyarországon 130 ezer vagyonőr tevékenykedik, de csak 16 ezer azoknak a száma, akik egyéni vállalkozóként vállalnak őrzést és vagyonvédelmet – állítja Nagy András szakszervezeti elnök. – A vagyonőrök többségét a biztonsági cégek színlelt szerződésekkel vagy munkaszerződés nélkül alkalmazzák. Tapasztalataink szerint több tízezer olyan vagyonőri jogosultsággal rendelkező magánszemélyt foglalkoztatnak, akinek zsebbe adják hónap végén a fizetést. Nagy András példát hozott arra, hogyan szerveződik ma Magyarországon a vagyonvédelmi munka. Ha egy nagy cég óránként és személyenként 1200 forintot kér egy objektum őrzéséért, a munkát azonnal továbbadja megbízási szerződéssel egy alvállalkozó kft.-nek vagy bt.-nek, s az összes felelősség átruházásával együtt 500–520 forintot utal át partnerének. Az alvállalkozó újabb alvállalkozót kapcsol be a láncba, s továbbad 330–360 forintot óránként és személyenként. A láncolat végén álló vagyonőrnek aztán 260–300 forintot adnak az elvégzett munkáért, s a bért gyakran „zsebből“ fizetik. Nagy megmutatta azt a fecnit, amelyre még a nyár folyamán munkabérét egy bété „feljegyezte“. Ezen a következő szöveg áll: „168 óra járőr, 24 óra diszpécser, egyenlő 73 000 Ft.“ Miután a vagyonőrök nem tudják igazolni, hogy rendszeres havi jövedelemmel bírnak, a bankok nem állnak velük szóba, s általában nyomorszinten élnek – véli Nagy András szakszervezeti elnök, aki maga is elképesztő körülmények között tengődik. Egy neve elhallgatását kérő vagyonbiztonsági szakember úgy vélekedett Nagy számairól, hogy azok erősen eltúlzottak, s kifejezetten a nagy ipari vállalatok árait veszik alapul. A szakértő szerint a 600–650 forintos óradíj sokkal reálisabb, ám a kiélezett verseny miatt ennek is „alá“ lehet ígérni, annak pedig természetes velejárója, hogy a vagyonőrt a végén valóban „zsebből“ fizetik. Nagy András említést tett arról is, hogy a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara kötelezővé tette a tagságot azok számára is, akik pedig nem vállalkozásban, hanem magánszemélyként végeznek a szükséges engedély beszerzése után vagyonbiztonsági munkát (egyéni vállalkozóknak évi három, a társas vállalkozásoknak 15 ezer forint a tagdíj). Ezt a szakszervezeti elnök törvénytelennek tartja, s az 1998. évi IV. törvény felülvizsgálatát kéri az Alkotmánybíró­ságtól. A beadvány készítői szerint a törvény előírása a kötelező kamarai tagságról sértik a személy szabad elhatározáson alapuló jogait. Forrás: www.jogiforum.hu